Szerző:
Bánóczy Zoltán

Zanza:


Csak szeretetből élünk meg
Bánóczy Zoltán - 2010.05.16. 10:22

Két humoros kép villan be általában, amikor a közösségi médiás vizionálásokkal találkozom.

Az egyik az Üvegtigris jelenete, amikor Reviczky Gábor nagy dumával a régi Opel Kadettet próbálja rásózni az alacsony, köpcös karakterre ("Ebben aztán megnézik az utcán!"), aki így válaszol:

- Nekem ne. Én is ebből élek.

A másik pedig az elefánt hangya általi megszólítása a fahídon átfele menet:

- Hallod Jumbó, hogy dübörgünk?


A közösségi médiás érvelések amellett, hogy - az üdítő kivételektől eltekintve - jövőidejűek és hipotetikusak, mondhatni ákádémiai jellegűek, még nagytermészetűek is.

Olyasmik, mint a hiperekben pizzaszeleteket kínáló lánykák, akik a kéthetes bevezető kampány után fél évvel is azt gondolják, hogy azért veszik még mindig a pizzát, mert ők mindenkit megkínáltak. És talán igazuk is van, annyiban, hogy létezik egy kimutatható részük a vásárlásban, de nem a teljes eladások sok-sok százalékát vindikálják maguknak.

Pedig ők aztán tényleg tesznek a márka elismertségéért, a termék megismertetéséért: kedvesek, aranyosak, kínálnak, kóstoltatnak. Egy nagyobb áruházban egyetlen hétvége alatt annyit, amennyit egy FB-kampány FB-fanklubban tagnak össze tud hozni.


Az én benyomásom az, hogy a hivatásos közösségi médiás általában azt gondolja, hogy ő hozza-hozta létre a közösségeket, nem érzi, hogy mennyire illékony és tűnékeny dolog mindez - ő csak a vásznat tartja, amire lehet árnyékot vetni.

A közösségeknek nevezett virtuális képződmények csupán egy lenyomatát képezik a mindig is fennálló kommunikációs igényeknek, melyek hajtóereje a KONTENT (ritkán írok verzállal, de most nagyon kellett).

A kontent az egy szemét dolog, nem lesz meg magától, még 3 hónap tumblr-nyomogatásból sem lesz fél flekk vagy tíz másodperc. Bizony, dolgozni kell vele. De a kontent olyan mint az élet, utat tör magának: elsősorban nem az FB-n múlik a sikere, hanem a minőségén.


A júzer szeretetét és megbecsülését (be szép szavak) tehát nem az érkezési csatorna (FB) váltja ki, hanem a létrehozott kontent maga. Ebből a szeretetből élünk, ezt próbáljuk különböző üzleti modellekkel pénzre váltani.

A legfontosabb, hogy a termék rendben legyen; ez sokkal jobban meghatározza az életpályáját, mint bármi más. Aki tehát az online iparban marketinggel foglalkozik, annak elsősorban termékfejlesztéssel kell foglalkoznia. Ha jól csinálja, garantáltan tele lesz vele a Facebook.

Az állítás tehát nem az akar lenni, hogy jó pálinkának nem kell cégér, hanem hogy szarnak  felesleges:
 


Előzmény és alapozóposzt: Lájkolásból nem élünk meg

Harmadik rész: Pénzből élünk


Lájkolásból nem élünk meg
Bánóczy Zoltán - 2010.05.15. 08:15

Nem nagy öröm a közösségi médiás hirdetések hatékonyságáról szóló bullshittelést rugdalni, de kell, mert Doransky a porcelánboltban széles mozdulatokkal tajcsízik. A Facebook a következő 1-2 évben valamikor be fog vezetni egy tartalomhálózatra tervezett hirdetési rendszert és saját analitikai rendszert - ami fényévekkel lesz jobb az Analytics-nél. Az alapok már látszanak. A felhasználók kattintási és lájkolási mintázatai alapján fog hirdetést elhelyezni a Facebook a tartalmi partner hálózatban.

 Ez kérem egy korrekt, kerek, kemény - bogyós bullshit, merthogy.

A közösségi médiás mérések elvi korlátját az a tény jelenti, hogy az atomi egységek (twit, FB-post – blogpostot éppen nem értem ide, de a kommentjeit igen) olvasottsága nem mérhető. Nem mérhető, hiszen ezek a tartalmak szinte kivétel nélkül listák formájában jelennek meg, és feltételezni azt, hogy egy megjelenített oldal minden twitjét elolvassa az adott júzer, mondjuk úgy nagyvonalú, többszörös fölülbecslés volna. Egy blogpost oldalán – mint pl. ez is – a post és a kommentek elejének olvasottsága nagy, de közel sem egyenletes.

Másfelől webanalitika egy van, nincsen külön Facebook analitika, vagy Twitter analitika. Statisztikái mindkettőnek lehetnek, de az nem keverendő össze nagybetűs Analitikával. A webanalitikának kialakult fogalomrendszere és sztenderdjei vannak. A visitor visitor, a vásárlás vásárálás, a volumen az volumen. Ezek alól akkor sem lesz kibúvó, ha a Facebook egy olyan mérőalkalmazást hoz ki, amivel a saját játékterén belül mért látogatottságot-forgalmat engedi vizsgálni. Sosem lehet 100 twitteres követőt szembeállítani 100 nagyon jó kulcsszóra érkező látogatóval. Száz forintnyi vásárló azonban mindenhol száz forintnyi vásárló.

A közösségi médiás hirdetések célzási lehetőségeit megvilágítandó az alapdilemma: Abból, hogy 32 éves, két kisgyermekes budapesti férfi vagyok 100 ismerőssel vagy követővel, nem következik a hirdetési rendszerek számára az, éppen katalizátort vennék az autóba és Hévízre mennék pihenni pár napot.

Szép idea tehát, hogy „kattintási és lájkolási mintázat alapján” célozzunk hirdetéseket, de a gyakorlatban miért kell nekem 3 hévízi cikket lájkolnom valahol, 3 hévízi hotelt követgetnem twitteren és 3 hévízi ismerősöm FB-oldalát nézegetnem ahhoz, hogy szembejöjjön egyetlen olyan hirdetés, amire élből a Google-ben kerestem már rég – legelőször.

A kereső ezt a begépelt keresőkifejezésekből pontosan tudja. Minden egyes keresésre a létező legrelevánsabb hirdetéseket fogja adni, hiszen pontosan tudja azonosítani az a jellemzően 2-4 szót, mely köré a kapcsolódásokat keresi. Olyannyira jól, hogy már a hirdetések is tekinthetők PULL-jellegűnek. A közösségi média ellenben nem tudja tartalmát ilyen szikár relevanciák köré szervezni, mindig a PUSH elvére-irányába tud csak mozogni. Hatékonyságban tehát sosem fog tudni versenyezni a két műfaj.

 


 * a szerző 1999-ben az első (vagy második) hazai AdServer és a Medián Webaudit 2.0 tervezője, jóideje praktizáló webanalitikai tanácsadó

 

Második a témában: Csak szeretetből élünk meg

 

Harmadik rész: Pénzből élünk


A "fogas" grafikon, avagy az SMO és a kenyérlángos
Bánóczy Zoltán - 2010.03.12. 14:55

Életkép, reakció és SMO-s párhuzam következik.[A konferencián] arról beszélt, hogy a közösségépítő szájtokról érkező forgalom nem egyenletes, hanem inkább egy "fogas" grafikonra hasonlít. És hogy ezt el kell fogadni.

[...]

A végére maradt egy comingout is. Straub Elek és Simó György - azt hiszem - először vállalták nyilvánosan, hogy ők állnak a Doransky-féle Peer mögött.
Időpont és helyszín: a 2009-es utószezon első hétvégje, egy apró Balaton-parti subtelepülés kihalt strandja, egyetlen nyitva tartó büfével.

Szereplők: egy középkorú pár és egy fiatal pár két apró gyermekkel.

A kihalt parti büfében fogyasztó kisgyermekes pár felfigyel a büfé felé tartó középkorú párra – ránézésre megállapítható, hogy vitorlással érkeztek. Köszönnek, helyet foglalnak; egy kellemes ebédre készülnek. A vitorlás pár komoly hibát követ el, a legkomolyabbat: foggyilkos kenyérlángost és felismerhetetlen ízvilágú pizzát kérnek.

Ha ott és akkor a középkorú pár férfitagja észreveszi, hogy a településen nyári harmadikgenerációs bennszülöttnek számító férfi keresi a tekintetét, hogy legnagyobb jószándékkal megóvja a gasztrobláztól, esetleg megkérdi, hogy miért ficereg olyan feltűnően, akkor elmondtam volna Straub Eleknek, hogy alás’szolgája, tessék elhinni, én már sokszor megmértem a terméket, nem működik. Bármi mást, de ezeket a tételeket nem megenni.

Megkapta, megmérte, könnyűnek találta, levonta a konzekvenciát, majd meglehetős kulturáltsággal távozott. Nem tudom mennyire vigasztalódott azzal, hogy ’hát ez most nem a fog’ volt, hanem a -híj.

A „fogas” grafikonokkal illetve karakterisztikával az a baj (illetve az benne a legnagyobb nehézség), hogy nem támogatja eléggé a látogatottság tervezhetőségét. Az SMO-s fogakat (nevezzük innentől peak-eknek) nagy hibával lehet csak tervezni, ellentétben az egyéb forgalmi forrástípusokkal.

Ez tehát a karakterisztika kérdése. A másik a fő kérdés a volumen - ez szokott általában a kínos kérdés lenni. Az én benyomásom az, hogy a ritka SMO peak-ek jellemzően még csak meg sem közelítik a más forrású látogatottságok napi nagyságrendjét, azaz 2-3 nagyságrenddel azok alatt maradnak.

A mostani gyerekcipős SMO akkor lehet majd csak legalább korlátozottan is cselekvőképes, ha webanalitikai mérésekkel is pedánsan alátámasztható lesz az eredményessége.


SMO: Shall be Measured Objectively
Bánóczy Zoltán - 2010.01.01. 13:30

Nem fogok senkit meglepni: fontos fegyverténye a webnek, hogy minden aktivitás pontosan mérhető (még ha azok mozgatórugói nem is pontosan). Ez mérhetőség azért fontos, mert nem ad teret a szubjektumnak, a szerintemmel kezdődő mondatoknak, az érzelmi érveléseknek. Ha elfogadjuk egy mérésről, hogy az helyes, akkor már esetleg a tényekkel kerülünk szembe, ami – lássuk be – hosszútávon tarthatatlan helyzet.

Az SMO-ból, azaz a különböző socialnek hívott médiákból (iwiw, facebook, twitter, ...) jövő közönség pont olyan, mint a többi. Vagy van mérhető vásárlási hajlandósága, visszatérési hányadosa, vagy nincs. Vagy van szignifikáns volumene, vagy nincs. (Civilek kedvéért: SMO alatt (Social Media Optimization) azt a tevékenységet értjük, amely arra irányul, hogy a socialnek nevezett szolgáltatásokból a legtöbbet hozza ki egy adott megrendelő számára.)

Nálam akkor szokott bebillenni a bullshit-bit, amikor az SMO-s érvelések eljutnak addig, hogy egy-egy site direct, referral, PPC és SEO-jellegű forgalmainak egy része az SMO-ból eredeztethető, csak nem tudjuk kimérni hogy milyen és mekkora része az. A Google Analytics az ilyen dumákat teszi a helyére.

Igaz, az Analytics ilyen látogatói forráskategóriát nem ismer, hogy SMO, de úgy járunk el, mint Virág et. (Őze Lajos) a Tanúban: majd csinálunk.

Első lépésben nincs más teendőnk, mint a definiálni az SMO források körét. Ez ízlés dolga; keményvonalasok a twittert, iwiwet és az igazán hardkór közösségi szájtokat veszik be ebbe a listába, precízebbek a blog.hu-t, a teljességre törekvők az összes nagyobb freemailert, merthogy tulajdonképpen az volna csak igazán a social.


Az eljárás a továbbiakban:

  1. Ezt a listát 255 leütéses regexpekre vágjuk úgy, hogy a kieszképeléseknek és az össze-OR-ozásnak legyen hely, azaz pl.: „\.blog\.hu|iwiw\.hu|mail\.google\.com”
  2. A lista méretétől függően kapunk N darab regexpet, amire a céljainknak megfelelő filtereket csinálunk (3. vagy 4.).
  3. Ha egy külön profilba szeretnénk kifilterezni az ilyen látogatásokat, akkor olyan filtereket gyártunk, ahol a „Customised Field 1” nevezetű mezőt bebillentjük valamilyen értékre, ha a Referral/Campaign Source* az adott regexp-darabnak megfelelő. Miután az Ndb filter végig futott a profilon, ezt követően szükségünk van egy olyan Include filterre, amely a bebillentett Customised Field-et emeli csak be az adott profilba.
  4. Ha egyszerűen csak összehasonlítani szeretnénk az SMO-forgalom teljesítményét, volumenét az egyéb forgalmi forrásokkal, akkor a regexp-darabokkal nem a Custom-ba dolgozunk, hanem ízlés és szegmentációs célrendszer szerint a User Defined-ba, vagy a Campaign Medium-be.

* Pongyolább, de néha hasznosabb a Campaign Source helyett/melett a Referral mezőből is filtereztetni. Pongyolább, mert nem egyértelműen a visit forrását jelöli, hanem azt a külső URL-t, ahonnan valaki átkattintott bár, de 30 percen (default visitnyi időn) belül máshonnan már egyszer megérkezett. Ez utóbbi érkezési információ kerül a Campaign Source mezőbe, a másodszori érkezéseket csak a Referrallal lehet kimérni, bár ez egy picit megengedőbb kategória, némileg magasabb számok fognak látszani.


Google 2010
Bánóczy Zoltán - 2009.12.31. 15:51

Az órákon belüli ún. Caffeine-update (előre bejelentetten nagyobbacska rangsorolási változás) várhatóan egy picit kitisztíja majd a találati listákat, megkeveri a SEO-paklit. Ezt értékelnünk majd egy hónap múlva lesz lehetőségünk.

Az azonban jól látható, hogy egyre inkább affele megyünk, hogy az automatizálható (kontentrecikláltatott, azaz hozzáadott érték nélküli) tartalmak publikálását a Google mindenki másnál szebben-jobban megoldja, majd az ilyeneket tartalmazó weboldalakat idővel dobja (hátrasorolja). A Google nézőpontjából a folyamat nyertese a felhasználó, vesztese az alacsony minőségű, redundáns tartalmat előállító (ld. fent) lesz.

A minőségi tartalom előállításához a Google Analytics két nagyon fontos új fejlesztést nyújt az év elejétől, melyek várhatóan teljesen átalakítják majd az site-ok online marketing háttérmunkáinak mérését-értékelését-szervezését.

  1. Együttdolgozásokhoz lesz komoly segítség a Analytics Annotations, amely megengedi, hogy egy-egy GA profilhoz hozzáférő júzerek kommenteket fűzhessenek egy-egy naphoz, dátumhoz. Technikai változtatások bejegyzése, szerkesztők megjegyzései, stb. Ahol egynél több ember dolgozik egy-egy site-on, ott nélkülözhetetlen.
     
  2. Google Analytics Custom Variables: amit eddig csak utólagos filterezési feketemágiával lehetett megoldani, azt most már mérőkódból paraméterezve, rendszerszinten támogatottan. Érdemes időt szánni rá, az igazi (mikro)szegmentálási finomságok itt vannak.

2010 minden szempontból az optimalizálás éve lesz tehát: a várhatóan növekedő Caffeine-féle antispam elvárások miatt újra kell majd gondolni keresőérzékeny website-okat. Ehhez az Analytics új finomságain keresztül vezet az út, ne erőből tessék nekimenni.


SEO Magyarországon, 2010-ben
Bánóczy Zoltán - 2009.12.20. 18:18

Sokmindenben változott nemhogy 2002-höz, de 2008 elejéhez képest is. Nehezebb, kockázatosabb, összetettebb lett a SEO. A piaci szereplők minden szektorban komoly organikus (SEO) pozíciókat foglaltak, melyek esetleges megtámadása, elszívása nagyságrenddel nehezebb és összetettebb, mint akár 2 éve volt.

Ha valaki ma indul egy új szolgáltatással egy SEO-orientált területen, nagyon-nagyon pöngének kell lennie ahhoz, hogy másfél év alatt fel tudja magát tornászni a középmezőny tetejére. Az új szereplő jellemzően arra a pillanatra várhat, amikor az adott szektorban vezető szolgáltatás SEO-ilag meggyengül, meginog.

A rossz technológiai döntések miatt organikusan labilissá vált weboldal már rövidtávon is vissza képes süllyedni a középmezőnybe. Erre láthattunk pár példát jópár területen; jó ütemérzékű középmezőnyösök cserélték meg organikus látogatottságukat a piacvezetővel. Hogy a nagyságrend érezhető legyen: havi sokszázezer látogató tét, sokszázezer nagyon jó ’minőségű’ látogató.

Hogy csak saját praxisomból mondjak a találati listákon is jól érzékelhető példákat: az egy dizájnváltási projekt keretében elhasalt vendegvaro.hu pozícióit át vette az iranymagyarorszag.hu, és meg merném kockáztatni, hogy az Árukereső organikus forgalma is megcsappant (elsősorban a longtail), amióta a keresőoptimalizálás meglehetősen agresszív útjára léptek - a látogatókat örökölték a többiek: elsősorban az Olcsóbbat.hu és Kirakat.hu.

Az új szereplőnek tisztában kell vele vennie, hogy nagyon komoly egyedi (tartalmi és anyagi) teljesítmény nélkül nem lehet reálisan megcélozni a találati listák tetejét. Nyilvános adatbázisok és tartalmak újrapublikálása sem morálisan és tartalmilag nem elegendő alátámasztás ehhez.

Az elmúlt 3 évben egy komoly rétege alakult ki a kontent-recyclereknek, republishereknek, rss-mágusoknak. Azoknak a Google-ből komoly forgalomra pályázó weboldalaknak, melyek komolyabb hozzáadott érték nélkül pulblikálják úrja mások írásait, tartalmait. Ők azok, akik többet szeretnének kivenni a Google-ből, mint amennyit adnak neki.

Nincs más út, mint a teljesítmény útja: sokat adni, sokat kivenni.


Analytics és SEO 2010-re
Bánóczy Zoltán - 2009.12.06. 11:06

Az elmúlt hetekben sok-sok olyan új feature vált elérhetővé a Google Analyticsben, mely a SEO-tevékenységet is új alapokra helyezi. Említeni sokan emlegették ezeket, itt a felhasználásukra szeretnék példákat adni.

  1. Különösen jól használható a pivot/secondary funkció, mely tavasszal jelent meg néhány fiókban, majd idén ősszel mindenhol. A Secondary Dimension funkció néhány eddig szegmentálhatatlan, átlagolt érték tovább-bontását teszi lehetővé, pl.: alapból eddig a Landing Page-ek egybe látszódtak, most forrás (referrer) alapján is külön-külön. A Pivot funkció az Excel hasonló nevű szolgáltatásához hasonló: jól áttekinhető kétdimenziós táblázatokat lehet a segítségével készíteni. A fenti két funkció együttes használata egy tulajdonképpen 3D-s táblázatot eredményez, ami már nagyon komoly mikroszegmentálásoknak lehet inputja.
     
  2. A Google kedvessége, jelesül hogy az organikus találati listák átkattintási pozícióit engedi mérni, igaz csak az átkattintások 3-12% százalékában - longtail kereséseknél kevésbé, shortheadnél jobban, nagyobb mintavételezéssel. Átkattintási pozíció alatt a találati listán, adott keresésre elfoglalt helyezés (találati sorrend) értendő.
     
  3. A Custom Variables segítségével és egy kis hozzáadott fejlesztéssel az egyes keresési kifejezéstípusok mentén is szegmentálható egy-egy site, vagy site-csoport. Egy utazási weboldalnál tehát aszerint lehetséges szegmentálni a látogatottságot, hogy pl.: desztinációs (településnevet tartalmazó) keresésre, adott szolgáltató nevére keresve avagy adott rendezvényre keresve érkezett a látogató. Ez az egyes kereséstípusok követéséhez nagyon fontos.


     
  4. Analytics API-ra születtek használható és kifejezetten értékes vizualizációk, elsősorban a JuiceKit - itt érdemes kipróbálni a mindkét vizualizációt, a Referrer Flow-t és a Keyword Tree-t is. Utóbbi attól válik újdonságerejűvé, hogy az kulcskifejezésekből kihámozza a kulcsszavakat.

    Nem nagyon létezett eddig ingyenesen hozzáférhető megoldás erre, azaz arra, hogy kulcsszavak-kulcskifejezések kapcsolatrendszerét feltérképezzük. Gyakori helyzet ugyanis egy-egy szolgáltatásnál, hogy a látogatók egy adott szó bizonyos kombinációira érkeznek (panzió: győr panzió, pécs panzió, ...). Az ilyen, jellemzően kombinált kulcsszavak gyors felderítésére kiváló eszközt nyújt a JuiceKit.

    A közép-európai ékezeteket sajnos rosszul kezeli a Keyword Tree - konkrétan kihagyja ezeket a betűket, ám ettől még kiválóan használható.

 

Az 1-es és 2-es és 3-as pontok kombinált használata tulajonképpen a mindenkori SEO-zottság mérésére alkalmas, egy-egy site keresőoptimalizáltságának, illetve annak minőségi változásainak nyomonkövetésére használatos.

A példabéli utazási weboldalnál egy kattintásra, azaz komolyabb kereségélés nélkül megmutatja például, hogy:

  • a desztinációs keresések találati listás (átlag)pozíciói hogyan változnak időben
  • a Google-ben rendezvényre keresve beérkező látogatók mekkora része hajt végre foglalást


A 4-es pontot és egy kis filterezést a Campaign Term (keyword) mezőbe is belekeverve a buliba egy nagyon érdekes vizualizáció keletkezik: az érkezési kulcsszavak, kulcskifejezések vizualizálhatóvá válnak kategória szerint, azaz első pillantásra látszik példának okáért a desztinációs keresések felépítése.

Ebben az esetben a JuiceKitet tehát arra használjuk, hogy azt a profilt vizualizáltatjuk vele, amelynek keyword-mezőjét előtte egy picit Analytics beállításokkal megdolgoztuk: a kategórianevet is beleillesztettük, amelybe az adott keresés esik (pl."győr panzió" -> "győr panzió _DESTSEARCH"). A JuiceKit vizualizátora így jól olvashatóan jeleníti meg egy-egy kategória kulcsszó-permutációit.


Mérhető sejtés
Bánóczy Zoltán - 2009.09.13. 09:18

A Google találati listák kattintási pozícióiról eddig is közszájon forgott a triviális sejtés: az előkelőbb helyezésű oldalakra több időt és figyelmet szánnak a felhasználók, illetve nagyobb aktivitásra (konverzió) bírhatók rá ezekben az esetekben.

Praktikusan a dolog annyit jelent, hogy aki egy elsőoldalas találati listában 3-4 hellyel van hátrébb, az nem csupán 3-4 hellyel van hátrébb, hanem soktíz százaléknyi minőségi forgalomnak is híján van.

Egyes piacvezető oldalak kimagasló eredményét általában ez okozza, a tökélyre fejlesztett elsőhelyesség. Ebből a pozícióból a látogató olyan bizalmi faktorral érkezik, amit a következő helyek már megközelíteni sem tudnak, abból már tizenkettő egy tucat.

 

Erről a régi sejtésről győződhet meg mindenki, ha a Longhand által importált Yoastos megoldást egy picit még tovább fejleszti úgy, hogy a User-Defined mezőben keletkező értékekre ráereszt egy olyan gruppolós filtert, ami csak a pozíciókat tartja meg (ld. Screenshot). Megijedni nem kell, a keywordök nem vesznek el, UD / Keyword cross-segmenttel lekérhetők maradnak.

 


Beindul a hazai eCommerce piac is
Bánóczy Zoltán - 2009.09.08. 17:59

Az igazi online áruházak immáron az árösszehasonlítók. Ezek a weboldalak igazítják el a vásárlókat, ők osztják szét őket egyes kasszákhoz; ők terelik a legjobb minőségű forgalmat (legjobban konvertáltathatót) az árusítóhelyek (boltok) felé. A vásárlók jobbára már nem az egyes webáruházakban, hanem a gyűjtősite-okon keresgélnek.

A Kirakat.hu és az Olcsóbbat.hu egy portfolióba kerülésével már tényleg világossá vált, hogy az erős piaci szereplők komoly potenciált látnak ebben a szegmensben. Olyan erős SEO pozíciókat foglaltak, melyeket a későn ébredőknek nagyon nehéz lesz még csak megközelíteni is.

Egy Kirakat-Olcsóbbat-jellegű találkozás SEO-szempontból is érdekes problémák elé állítja az egyszeri Sanomás tanácsadót. Hogyan lehet kihozni a két site legjobb eredőjét? A két site eddigi keresőoptimalizálási tevékenysége hol tartalmaz olyan átfedéseket, amelyeket szinergiába kell hozni? Nem kérdés, a válasz mindig: Analytics, Analytics, Analytics.

Tökéletesen összehasonlítható, könnyen olvasható és értelmezhető mérést kell csinálni a két oldalnak. Ez kimondani és leírni általában könnyebb, mint korrektül megvalósítani.

Az eCommerce piac fejlődése azonban ezen múlik: jól mérjük-e a mérhetőt?


* a szerző jelenleg a Kirakat.hu-t és az Olcsobbat.hu-t is kiadó Sanoma Budapest Zrt. tanácsadója


Google Analytics 13+1
Bánóczy Zoltán - 2009.09.05. 15:08

Egy rövid és tömör listát állítottam össze azoknak, akik komolyabban és mélyebben érdeklődnek a Google Analytics iránt, vagy olyan helyen használják, ahol a felhasználói viselkedés mély megértése nélkülözhetetlen.

  1. Regexpet készségszinten megtanulni.
  2. Amikor filterezésről beszélünk, akkor általában Advanced Filterezésről beszélünk, azaz nem a homokozós include/exclude toolokról. Az cutting-edge okosságok kivétel nélkül itt vannak.
  3. Advanced filterezésnél az egyes mezők overwrite-olása tartogat meglepetéseket.
  4. Filterezéssel majdnem mindent meg lehet oldani, de a mérőkódok menő paraméterezésével még a mindennél is többet.
  5. Vizualizációval vigyázni: idősoros megjelenítője hiányos sorozatok esetén bugos és magyar nyelvű kezelőfelületről nem elérhető(!).
  6. Ha az alapprofilunk önmagára nézvést már tartalmaz filtereket, azokat az abból filterezett profilok nem veszik át. Ezek a származtatott profilok a nyers mérőkódos adatokból dolgoznak.
  7. Segments-et csak akkor használunk, ha a tendenciák tendenciái iránt érdeklődünk épp.
  8. A User-Defined mező egy mérőkódból is írható mező, amivel nagyon elegánsan lehet szegmentálni a látogatottságot, hiszen olyan információt lehet bevinni a rendszerbe, amelyekről a GA alapból nem tudhat. (vö. Analytics __utmv cookie)
  9. Ecommerce-mérés használatánál az UD-mezőhöz hasonlatosan ki lehet okosan használni a SKU mezőt.
  10. A nyers alapprofilon próbálgatni a filterezést botor dolog, a nyersanyag integritásának megőrzése nagyon fontos feladat.
  11. Egy alapprofilhoz mérettől, funkcionalitástól függően akár 3-10 származtatott profil is létrejöhet (sőt, általában kell is ennyi).
  12. Ha standard paraméterezett UTM_SOURCE-os linkeket kapunk, akkor official URL-es CANONCIAL-t mindenképpen teszünk a [HEAD]-be (ügyesebbek AllowHash-t használnak) (vö. Analytics „__utmz” cookie)
  13. Egyes reportok bookmarkolásának legegyszerűbb módja, hogy a kívánt speciális reportot létrehozzuk browse-olással, majd azt a Dashboard-ra téve, az ott keletkező direkt linket bookmarkoljuk el. Ezek a linkek általában a PDR változóban tartalmaznak egy időintervallum-definíciót, melyet kitörölve szépen elbookmarkolható, utolsó 30 napos reportot kapunk (regexpes kulcsszavas szűkítések nem minden esetben mennek át az URL-ben, azzal jó vigyázni.

+1. Managementnek mindig állítsunk össze sokfülecskés Custom Reportot, ne kelljen bányászniuk a default felületen (logikus dropdown felépítés, adatsor-hegyek: 10 különböző értéket lehet betolni egy sorba a default 5 helyett)


Google Analytics Filter
Bánóczy Zoltán - 2009.06.13. 13:40

Nagy látogatottságoknál nehéz feladat a forgalom mély megértése; ebben segít a Google Analytics magasszintű használata, illetve egy konkrét funkciója, az ún. filterezés.

Könnyű összetéveszteni a Filter fogalmát a Szegmenssel, pedig működésük alapvetően más. A Filter a komplett logot osztályozza logikai szabályok szerint, a Szegmens pedig „based on sampled data”, azaz közepes-rossz mintavételezésekkel dolgozik (néhol nagyságrendi tévedésekkel). Előnye azonban, hogy instant megoldás, időben visszamenőleg is alkalmazható, ellentétben a Filterrel-funkcióval.

A Filter szépsége nem csupán a mérés pontosságában van, hanem hogy jóval komplexebb feladatokra is használható.


Kíváncsi lehetek rá, hogy egy-egy redizájn hogyan változtatja meg a látogatói viselkedést, mely áramlási utak változtak meg, mely oldaltípusok elosztó szerepe nőtt vagy csökkent éppen.


Honnan jönnek egy-egy sitecsoportnál az új látogatók és melyek saját portfolión belül utaztatottak?


Érdekelhet a bejelentkezett felhasználóinak tartalomfogyasztási szokásrendszere, a regisztrációkor megadott profilok szerint, pl.: milyen tartalmakat fogyasztanak a 30-35 év közötti fővárosi hölgyek.

Ilyen és ehhez hasonló méréseken és azok eredményeinek visszacsatolásán keresztül vezet az út az üzleti logika tökéletesre csiszolásáig; érdemes tehát nagyon komolyan venni.


Néhány tanács a filterek (szűrők) használatához:
 

  • Mindig külön profilba filterezzük át a dolgokat, ne az eredetibe dolgozzunk
     
  • Ezen új profilokban a GOAL-ok használatának egészen új távlatai nyílnak meg
     
  • Regexp-mágiát lehet próbálni megúszni, de nem lehet
     
  • Minden aprónak tűnő változtatást ellenőrizzünk vissza, ami a filter beállítását érinti
     
  • Nem feltétlenül fontos minden egyes mérendő adatnak külön profilt létrehozni; meglehetősen szórakoztató és tanulságos „szürreális” profilokban értelmezni az adatokat, ahol a pl. a kulcsszavak helyén a találati oldal száma áll (ahonnan az átkattintás történt – de ez a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a referer mezőbe is kerülhet), az URL helyén az az oldaltípus (amelybe az adott URL esik: egybefilterezve pl. a cikkoldalak)
     
  • Az Advanced Filteren belüli Lookup Table funkció még nem használható, de ha funkciója az Excel-klasszikusnak számító hasonló nevű függvényével lesz azonos, akkor még sokat hallunk majd róla

 


A Google szeret téged (Média Hungária 2009)
Bánóczy Zoltán - 2009.05.28. 21:48

A másik tihanyi előadásomban a forrástartalmakat előállítók felől kapargattam meg a keresőoptimalizálást:

 


Tartalomfogyasztás Google-módra (Média Hungária 2009)
Bánóczy Zoltán - 2009.05.28. 11:53

Az idei Média Hungária SEO workshopjának egyik prezentációjában a Google-felhasználók tartalomfogyasztási szokásait igyekeztem vizsgálni.

 


XIX. Startlap Laptalálkozó
Bánóczy Zoltán - 2009.05.11. 15:03

Lassan aktuális megújulása apropóján közel egy éve dolgozom a Lap.hu csoporttal. Az április 25-i hétvégén (képek, videó) abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a lap.hu szerkesztőinek beszélhettem a keresőoptimalizálásról és a keresőoptimalizálókról.

Az alábbi prezentáció nem tudja tökéletesen visszaadni a szóban elhangzottakat, pláne nem azt a szakmai élményt, amit a szájtcsoport volumene és tartalmi heterogenitása ad a látogatottsági adatok elemzése során.

  


Late adopters
Bánóczy Zoltán - 2009.03.28. 08:04

A ’90-es évek legelején járunk. C64-en és Amigán megy az intrózás-demózás (PC még sehol); raszterhurkák overload, smoothscrolling, stb. - fiatal csávók önmegvalósítása. Szénné optimalizált assembly kódok; nemhiába, egy raszterbe nem sok fér ezen az órajelen. Pixel-by-pixel készült képek (Photoshop még sehol), és rajzolt hullámformák a zenéhez (a 8bites, kevéskilohertzes mélyekről le kellett rajzolni a zajt, szűrők még sehol, Cubase is még csak ATARIn).

 

 


süti beállítások módosítása