Annyit illik kivenni a Google-ből, amennyit az ember fia adott neki. Ha elhalmozta új, eddig nem létező tartalmakkal és szolgáltatásokkal, morálisan csak akkor ’jogosult’ kivenni belőle a nagy látogatottságot.
Ami és aki ezt a feltételt teljesíti, azaz nem kevéske beletett értékért vár indokolatlanul magas látogatottságot, az a primer feltételét teljesíti a korrekt SEO-nak.
Ez a feltételrendszer azonban kétségtelenül több sebből vérzik, mégpedig a vegyes-szélsőségeinél:
- Valóban kimagasló tartalom/szolgáltatás, de a SEO-megoldásai hasonló mértékben illegálisak
- Sokadszorosan duplikált (új információt vagy szolgáltatást nem tartalmazó) webhelyek, melyek SEO-támogatása kimagaslóan jó, teljesen korrekt
Kérdés lehet, ezek minek minősülhetnek? Ezeket én szívem szerint kívül raknám azon a körön, amelyet fehér zónának nevezünk, a fenti két esetet a szürke zónába sorolom.
A fekete, egyértelműen elítélendő zónába tartoznak azok a rövidtávra kalkuláló szakemberek, akik minőségileg vagy tartalmában meglehetősen aggályos szolgáltatásokat szigorúan illegális eszközökkel népszerűsítenek. Tevékenységükkel közvetlenül mindannyiunk aranytojást tojó tyúkját bár nem veszélyeztetik, ám se nem etetik viszont bántják.
Példákon keresztül próbálom kibontani.
- Egy-egy wikipedia tükrözés nem hordoz, illetve nem keletkeztet új adatot.
- Egy átlagos linkportál sem tud nagyon új linket adni a Googlebotnak.
- Egy tizenkettedik „cégtárban” sincs újdonság.
Egy-egy site-ot az internetezők tömegének kell kiemelni a többi közül (linkelni rá), már ha az megérdemli: ez az organikus út. Minden, ami ezen kívül esik, az hekkgyanús erőlködés, anorganikus kényszerpálya.
Hiszem tehát, hogy önmagában a keresőmarketing nem alkalmazható illetve nem is alkalmazandó. Ha az így, keresőmarketingileg megtámogatni kívánt szolgáltatás nem jó illetve újszerű szolgáltatás, azaz „nincs megcsinálva rendesen”, akkor az etikus SEO-szakembernek nem ildomos vállalnia a feladatot, kifejezetten és pláne akkor, ha megrendelője a ragaszkodik az adott site-minőséghez.
