A múlt heti, 15 pontos írás pár állítása talán megér egy kis részletezést. A legfontosabbnak vélt ötöt próbálom kibontani.


„Releváns és egyedi, értékes tartalom vagy szolgáltatás híján a jó SEO munka eredménye professzionális SPAM.”

Az első és legfontosabb. Az olyan tartalom etikusan és célszerűen nem keresőoptimalizálandó, mely nem bír relevenciával az adott keresőkifejezéshez. Ez alól nem lehet felmentés. Ezért is van baj a keresőoptimalizálási versenyekkel - lásd később - és a nagyon kreatívnak gondolt pszeudogerillakampányokkal is, melyek „beszennyeznek”, illetve „befoglalnak” bizonyos keresőszavakat.


„A találati listákat úgy hagyjuk magunk után, ahogyan azt mi is kapni szeretnénk.”

Tegyük a szívünkre a kezünket. Ez az oldal, amin éppen dolgozunk, olyan oldal-e, melyet szívesen látnánk mi magunk is abban a közegben (keresőszavak), melybe éppen helyezni szándékozzuk? Örülnénk-e, ha pl. olyan oldalba botlanánk egy következő autó keresésekor ("használt autó") az első oldalon, amely egy használtautó-kereskedés egyszervolt vezetőjének új apartmanházát mutatja be?

Na ugye, pedig elsőre milyen baromi jó ötletnek tűnik, hogy Bandi bácsi őrségi házának elsőoldalas szereplését a "használt autó" keresésre cinikusan azzal indokoljuk, hogy Bandi bácsi régen autókkal kereskedett, és ma is használt autóval jár. Ugye közröhej, pedig a „szivar” keresőszóra tavaly megtörtént.


„Az AdWords és a SEO célját nem keverjük össze.”

Az AdWords (keresőmarketing) szól arról, hogy a nekünk tetsző szavakat megvásároljuk. A keresőoptimalizálás másról szól, az hozott anyagból dolgozik, és nem illik nagyobb játékteret bejátszania, mint amire a hozott anyag képes.


„A linkbuilding középsúlytól felfelé pótcselekvés.”

Középsúly: Napi kb. 10.000 látogató a Google felől.
Középsúly felett: > 30.000 látogató a Google felől.
Nehézsúly: > 100.000 látogató a Google felől.

Az ekkora látogatottsággal rendelkező oldalaknál már rendelkezésre áll az a kritikus látogatótömeg, mellyel a kezdeti, gyors, manuális (mesterséges) linkszerzést kell később kiváltani, illetve magasabb régiókba emelni.


„Keresőoptimalizálási versenyeken nem veszünk részt.”

Addig, amíg nem garantálható, hogy élő keresőkifejezésekre nem jelenik meg első oldalas találatként az egyébként csupán a versenyben részt vevő, értékes tartalommal nem bíró oldal. Azt eddigi két keresőoptimalizálási verseny során ez sajnos bekövetkezett, azaz "pillangószív"-vel és "linkfelhő"-vel foglalkozó oldalak jöttek fel teljesen mindennapi keresésekre pl. "villanyszerelő". Nem mentség az ilyen versenyben való részvételre, hogy idővel kipucolódnak ezek az oldalak a Google-ből – csak 1 évig szennyeztek, de jó.

Az elmúlt 7-8 évem keresőoptimalizálási tanulságait próbálom egy tömör posztba sűríteni – hátha sikerül. Leginkább etikai jellegű dolgok ezek, melyek ahhoz is fontosak, hogy a hazai SEO-barbarizmus játékterét jól körülrajzolhassuk.


1. A találati listákat úgy hagyjuk magunk után, ahogyan azt mi is kapni szeretnénk.

2. Releváns és egyedi, értékes tartalom vagy szolgáltatás híján a jó SEO munka eredménye professzionális SPAM.

3. Az AdWords és a SEO célját nem keverjük össze.

4. A linkbuilding középsúlytól felfelé pótcselekvés.

5. Nem az a lényeg, hogy egy-egy keresésre hogyan áll éppen az ember, hanem hogy hányan is érkeznek a Google felől.

6. Mindig van hova növekedni.

7. A SEO nem kézrátétel – mindig van tartalmi vonzata.

8. Releváns linket akár kéretlenül is adni nem szégyen, nem dicsőség – érdek.

9. Keresőoptimalizálási versenyeken nem veszünk részt.

10. Ha a Google felől érkezők BounceRate-je 70% fölé emelkedik, nagyon szégyelljük magunkat.

11. Tudatában vagyunk, hogy az AdWords (ill. bármely PPC) egy látogatóra vetített árait nem érhetjük el (sosem fogunk 20-60Ft-ért tudni eladni egy látogatót), viszont PPA-modellben verhetetlenek vagyunk (más kérdés, hogy a PPA korrekt mérése mekkora nehézségekbe ütközik).

12. Linkért fizetni, mint nőért fizetni – sportértéke van csupán.

13. A sitemap-XML nem pótolja a jó belső linkeltséget.

14. A SEO-szakember inkább a jövőnek dolgozik, nem a jelennek.

15. A SEO-munka kreatív felülettervezési ismeretek nélkül böszmeség.

Régóta vártuk, hát most elérkezett. Minden (na jó, majdnem minden) hazai település felkerült utcaszintű térképekkel (IMO térkép itt).

Többet ehhez nagyon nem is lehet, nem is nagyon kell hozzáfűzni - illetve csupán annyit, hogy Budapestre még felkerültek a tömegközlekedési megállók is.

…kellene ide, most, nekem.

Nem könnyű a SEO-író helyzete, ha ilyet kérnek tőle. Mit is lehetne effélét? A hazai online pornóipar keresési illetve Google-trendjeit? A hazai szállások iránti érdeklődés alakulását? A nagy tartalomszolgáltatók körüli lehetőségeket? Az online kereskedelem lelki csipkéit?

E pár példa kivétel nélkül izgalmas és érdekes – lehetne, ha nem csűrnék utána az embert szekercével fejbe, bele (vö.: diszkréció). Alkalmasak viszont e példák arra, hogy pár izgalmas és érdekes költői kérdés, dilemma fölvetessék:

Sokszor felszólaltam és mindaddig fel is fogok a keresőoptimalizálási versenyek ellen, míg azokat nem sikerül tökéletesen leválasztani az élő Googléról, legalább, mint a Tisza-tavat az élő Tiszáról.

A legfontosabb feladat az volna, hogy ne fordulhasson elő az, ami a két keresőmarketing versenynél már megtörtént, jelesül hogy irreleváns versenyoldalak kerüljenek az első két oldalra, életszerű keresésekre - ami a Google rombolását jelenti (ami, ha angol (amerikai) méretben és relációban történt volna, hát a versenyt ott az döntötte volna el, ki kap kevesebb büntetőpontot a Googlétól).

Ennek legegyszerűbb megoldása az lehet, ha „létező” szavak használatát nem engedélyezi az adott versenykiírás. Egy előre definiált fix (párezer darabos) szókészlet felhasználást engedélyező feltételrendszer jelentősen csökkentené a teleszemetelés lehetőségét.

A dolog akkor lenne vegytiszta, ha a linkelést is tiltaná a szabályzat olyan oldalakról, melyek bár a versenybe nem nevezettek, de „létező” szavakat is tartalmaznak. Ez ugyan kizárná annak a lehetőségét, hogy a versenyt az döntse, hogy kinek van nagyobb portfoliója, de lehetővé is tenné egy-egy versenytárs kipöccintését azzal, hogy becsempészi valaki a linkjét egy „létező” oldalra.

Még ha ezt a problémát sikerülne is megoldani, jön a következő: a párfős Hungarian SEO Allstarz előveszi a ládafiából az elmúlt évek saját fejlesztéseit (fejenként 3-4 komolyabb darab), FindAndReplace-elget vele pár napot, aztán „ledobja az atomokat”. Még ha feltételezzük, hogy az élő találati listákat nem is szemetelik tele, akkor is zűrös: többmillió fiktív oldallal dobnák meg a .hu alatt jelenleg indexelt oldalak nyolcmilliós számát. Nem várható el a Googlétól, hogy ezen ’úri huncutsághoz’ gépidővel, tárolókapacitással asszisztáljon.

Egyelőre úgy tűnik, el kell fogadnunk, hogy SEO-piac új szereplőinek játéka maradhat csupán ez; gyermekhomokozó – ahol ez ember csak azért hagyja rombolni a gyereket, mert a homokvár azért mégse az otthoni Zsolnay-készlet.

---

+ UPD1 200709151220: Versenynyertes kifejt

Postjának állítása: "Pedig aligha róható fel a szekerceárusnak, ha a fejsze és a szekerce szavakra élen akar állni a keresőkben!"

Valóban, nem róható fel. Csak neki PPC kell, és nem SEO. Egyáltalán nem biztos, hogy amit a megrendelő akar, azt egy SEO-nak végre is kell hajtania.


+ UPD2 200709151247: SEO-versenyzők egyesüljetek




Kapcsolódó:

• http://seo.blog.hu/2007/09/13/googlespammer_of_the_month_el_lobo_a_far
• http://seo.blog.hu/2006/11/24/korrekt_keresomarketing
• http://seo.blog.hu/2006/11/25/keresomarketing_versenyek
• http://seo.blog.hu/2006/12/09/utcai_harcosok_kupajara_atombomba

Mint e blog indítójában is megjelöltem, itteni misszióm elsősorban a hazai SEO-szektor  vélt vadhajtásainak verbális vagdosása. Ehelyütt talán említésre sem volna érdemes a minapi eset, de a véleményemet a házigazdánál nem tudtam elmondani; a moderációt választotta a szakmai vita helyett. Hozzászólásaimat illetlenül, a mondandómat torzítva megvágta, közel 3.000 leütést húzott; 3-4 hozzászólást. E 3.000 karakter az a 3.000 karakter volt, ami az indoklását és kibontását tartalmazza az álláspontomnak. Elképesztő látni.

Történt, hogy egy kolléga (Hofi: ’kolléga…, eh, szóval ő is színházban dolgozik…’) a „szivar” keresésre demostrációs célzattal egy, véleményem szerint tökéletesen irreleváns találatot helyezett el ha nem is kiemelkedő, de nem rossz pozícióba (tizenvalahányadik – egyelőre csak).

A helyzet értékelésén nem változtat az a tény, hogy mindezt demonstratív (jó) szándékkal az EKF (Európa Kulturális Fővárosa) és vezetőjének nevével követte el (aki történetesen szivarozik és a dohányiparban dolgozott - teccik érteni: ettől van ott a helye a Googléban elöl, ez az indok). Persze, nem dől össze a világ, ha a tizenvalahányadik helyen feljön egy spam. Megszoktuk. Az viszont nincsen rendben, hogy az ilyen találatokat szakemberek állítsák elő, a szakmai cinizmus (eufemizálhatjuk pragmatizmusnak is) jegyében.

A PPC (AdWords) szól arról, hogy kinézünk kulcsszavakat, és azokat megvesszük. A SEO nem erről szól. A SEO hozott anyagból dolgozik, és nem illik bejátszania nagyobb játékteret, mint amire a hozott anyag organikusan képes. Mint fenti házigazdánk, úgy érzem sokan vannak eltévedve etekintetben, azaz kisvállalkozásokra akarnak drága SEO-t rásózni. E klasszikus KKV-nak ugyanis nincs szüksége SEO-ra. Az is lehet persze, hogy nem drága, hanem olcsó SEO-t árulnak – azt pedig csak ilyen spammy eszközökkel lehet kivitelezni, úgy tűnik.


Előző írások a témakörben:

• http://seo.blog.hu/2006/11/24/bootup
• http://seo.blog.hu/2006/11/24/korrekt_keresomarketing
• http://seo.blog.hu/2006/11/25/keresomarketing_versenyek
• http://seo.blog.hu/2006/12/09/utcai_harcosok_kupajara_atombomba
• http://seo.blog.hu/2007/01/01/person_of_the_year_2006_you_the_seo
• http://seo.blog.hu/2007/08/25/vagjunk_rendet_sem_seo

Ha már ilyen military-nap van (Doransky: Pénz, paripa, fegyver), jöjjön akkor az ókori Kína egyik - ha nem a - legnagyobb hadtudósától, Szun Cétől egy-két idézet, melyek megdöbbentően érdekessé válnak, amint projekt-menedzsment- illetve SEO-vetületben vizsgáljuk őket.

„Miután őfelségétől átvettem megbízatásomat, hogy erőinek főparancsnoka legyek, vannak őfelségének olyan parancsai, amelyeket ebben a minőségemben nem fogadhatok el.”

„Miközben figyelmet szentelsz tanácsaimból származó haszonnak, nyitott légy minden segítő körülmény iránt, amely a rendes szabályokon kívül esik.”

„Az ember a körülmények kedvező alakulása szerint módosítsa terveit.”

„Amikor hosszadalmas harcokban veszel részt, és a győzelem messze van, akkor az emberek fegyverei eltompulnak, és lelkesedésük tüze lanyhul. És most, amikor fegyvereid tompák, a lelkesedésed lanyhult, az erőd és a kincstárad kimerült, más vezérek szökkennek elő, hogy előnyt húzzanak nehéz helyzetedből. És akkor senki fia, bármilyen bölcs legyen is, sem lesz képes rá, hogy elhárítsa a következményeket, amelyeknek meg kell történniük.”

„Nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni és győzni; a legmagasabb szintű kiválóság az ellenség harc nélkül való megtörésében rejlik”

„A győzelemnek öt alapvető tényezője van:
1., Az fog győzni, aki tudja mikor harcoljon és mikor ne harcoljon
2., Az fog győzni, aki tudja, hogyan kell kezelni mind a felsőbb rendű, mind az alacsonyabb rendű erőket
3., Az fog győzni, akinek hadseregét minden rendfokozatában ugyanaz a szellem hatja át
4., Az fog győzni, aki felkészült és vár arra, hogy az ellenséget készületlenül érje
5., Az fog győzni, akinek van katonai tudása és az uralkodója nem avatkozik bele a dolgaiba”

„Mirajtunk áll, hogy biztosítsuk magunkat vereség ellen, de az ellenség legyőzésének alkalmát maga az ellenség szolgáltatja.”

„Felemelni egy ökönyálat, nem nagy erőre vall; meglátni a napot és a holdat nem az éleslátás jele; meghallani a mennydörgést nem az éles hallás jellemzője.”

„Akit a régiek ügyes harcosnak neveztek, az az, aki nemcsak nyer, de kitűnik azzal, hogy könnyedén nyer. […] A csatáit azzal nyeri meg, hogy nem követ el hibákat.”

„Nagy hadsereggel harcolni a parancsnokságod alatt semmiben sem tér el attól, mintha csak kis csapattal harcolnál – ez pusztán csak jelek és jelzések bevezetésének kérdése.”

„A víz az útvonalát annak talajnak a természete szerint alakítja ki, amelyen folyik; a katona a győzelmét azzal az ellenséggel kapcsolatban dolgozza ki, aki vele szemben áll. […] Éppen ezért, mint ahogy a víz sem ölt állandó alakot, a hadviselésben sincsenek állandó körülmények.”

„Az aki a taktikáját módosítani tudja az ellenfelével kapcsolatban; és ezáltal sikerül győznie, istenadta tehetségű vezérnek nevezhető.”

„Az fog felülkerekedni, aki megtanulta a megszokottól való eltérés mesterfogásait. Ilyen a manőverezés tudománya.”

Történik mostanában egy sajnálatos összemosási kísérlet: két, fajlagos költségét tekintve nagyságrendileg különböző terméket-tevékenységet a SEM (azaz Search Engine Marketing) összefoglaló névvel igyekeznek többen illetni. Nem helyes, s bár zum ersten Blick terminológiainak tűnik a vita - legkevésbé sem az.

Egyfelől tisztában kell lenni azzal, hogy átlagos KKV-k szintjén indokoltatlan a SEO (optimalizáció) használata (megrendelése), másfelől az online piac középsúlyú szereplői lapáttal szórják ki a pénzt az ablakon, ha ész nélkül (azaz nem csupán a még SEO-val be nem vett stratégiai magaslatokon) költik a pénzt PPC-re.

A korrekt SEO-val megszerzett látogató fajlagos költsége kb. 1-3%-a PPC-vel elérhetőnek. Au maximum 6-7%. A hangsúly a „fajlagoson” van, hiszen a SEO „nem tud” napi párszáz látogatót hozni, vagy ha igen, hát szerencséjének kell legyen, hogy megfelelően tőkeerős és stratégiai szemléletű céggel hozza össze a sorsa. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel felkopik az álla, hiszen a befektetett munkáját a napi párszáz látogató kis valószínűséggel tudja csak kitermelni.

Egy-egy SEO saját működésének ott éri el inflexiós pontját, amikor havi 500.000 fölé kezd emelkedni az az egyedi, a Google-találatokból érkező látogató-portfoliója, melyet ügyfelei felé szállít.

Nincs ebben semmi meglepő: ha a SEO a látogató-piac fűmag-nagykereskedője, akkor PPC-vásárló vállalkozás a gyeptéglaárus.

Azaz CélIrányos Fejlesztés.

Azt hinné az ember, hogy a flashsite-divat elmúltával tanult az emberiség az internetes csillivillizálásból. Hát nem: új ékszert talált magának.

Dőlnek csőstül az állítólag hipermodern, ám valójában használhatatlan ún. AJAXos weboldalak. Használhatatlanok, mert felrúgják (jó szándékkal ugyan) az évek alatt kialakult vizuális standrardokat, "megtanultatják magukat" a userrel.

Nincs az AJAXszal semmi baj, csupán mértékletesség kéretik a használatakor.

Nem kell új vizuális standardokat feltalálni:
1. Egy kattintás – egy oldal,
2. a link pedig kék és aláhúzott.

Azért szükséges e fenti két szikár állítás, hogy ne lehessen betartani – ám megvalósításukra mindig és minden határon túl törekedni kell. Talán nem túlzok, hogyha azt álllítom, hogy az elmúlt 6-8 év (nemcsak hazai) internet-fejlődésének a fenti két alap-használati standardja alakult ki, bármennyire trivialitásnak hangozzék is. Sok-sok user sok-sok évi tapasztalata van benne, becsüljük meg – használjuk tehát.

Az e stadardokat keményen felrúgó siteok (legyen az DHTML-es, FLASH-es vagy AJAX-os) lesznek a használhatatlan siteok.

Akik pedig csak olyan helyen és csak olyan funkcióra használják e technológiákat, amit legalább a userek 60%-a igényelne, azok a usabilityben és user experience-ben emelnek egy jókorát website-jukon.

Hasznos tehát alap-HTMLben gondolkodni, annak a feature-ei már rögzültek a userek fejében.

A Googlemap szívügyem. Ezért is örülök mindig, mikor a magyar térképi adattartalma bővül. A tavaly őszi update után fél évvel itt a következő, mely a műholdfotóknál is fontosabb; részletes, utcaszintű térképeket hozott:

Pannonhalma, Visegrád, Pásztó, Vác, Esztergom, Tata, Oroszlány, Komárom, Körmend, Nagykanizsa, Zalakaros, Nagymaros, Cegléd, Sümeg, Gyula, Letenye, Gödöllő, Salgótarján és környéke, Szécsény, Balassagyarmat, Sárvár, Ajka, Várpalota, Mór, Bicske, ...

Huszonöt olyan pontban, ahol az oldaltervezés és a közvetlen vagy közvetett SEO-szempontok találkoznak.


1. Minden oldalnak (oldaltípusnak) megvan a jól körülírható, elsődleges szerepe. Ezt definiálni kell.

2. A tervezőnek (dizájnernek) nagyon is ’értenie kell az oldalt’, tudnia kell mivel mi a célja, minek mi a célja.

3. Az oldal tartalma és szerepe (célja) nem összekeverendő.

4. Egy-egy oldal szerepe elsősorban az, ami a hansúlyos pontokat meghatározza.

5. Hansúlyos pontok nélkül egy oldal áttekinhetetlen.

6. Sok hangsúly nem hangsúly.

7. Csak azért nem írunk szürkével fehér alapra, mert az éppen most trendi. Akkor írunk szürkével, ha a látogató fókuszát nem feltétlenül az adott szövegra akarjuk irányítani.

8. Annyira szürkével nem írunk, hogy alig lehessen olvasni.

9. A kontrasztot szeressük.

10. Konkrét siteot (szolgáltatást) illetve dizájnt nem másolunk.

11. Színekkel (elsősorban a számukkal) eleinte nagyon spórolunk, ahogy a site fejlődik, szükség lesz még rájuk. Ha majd egy feltűnő linkre lesz szükség (biztosan lesz), akkor nem lehet hozzá színt találni.

12. Weboldalnál egy-egy elem hangsúlyosságát egy adott oldalon három dolog határozza meg: pozíció (elsősorban feljebb, aztán balrább), betűméret, betű/háttérszín. Ami e szentháromság keretei között nem megvalósítható az már szoftver (not a website).

13. A dizájnnak nem tesztenie kell, hanem bizonyítania. Aki elsősorban szép weboldalt akar csinálni, az fessen inkább tájképet, csendéletet.

14. Minél jobban ’villog az oldal’, annál gyakrabban konvertálódik a látogató jobbfelső ikszbe – ablak bezár.

15. Az a funkció, amely egy 800x600-as ablakban görgetés nélkül nem látszik, az nincs.

16. A dizájn nem szép, hanem hatékony. Egyes oldaltervek kritikájánál kerülendők a „szerintem”, „nekem nem tetszik”, „én úgy nem szeretem” és további hasonlóan egyfajta szubjektumot tükröző álláspontok.

17. Egy dizájnt/layoutot a teljesítménye határoz meg, nem megfelelése különböző szépérzékeknek.

18. Tévedések mindig vannak. A legnagyobb ciki a nem korrigált tévedés.

19. Kevés dolog van, ami annak indul, amivé válik. Merjünk változtatni. Merjük a változtatást megmérni, esetleg könnyűnek találni.

20. A site-tervezés folyamatának nem első, hanem utolsó állomása a nyitólap tervezése.

21. Harsány színeket nem használunk nagy felületen.

22. A háromhasábista bálványt nem imádjuk mindenek felett.

23. Nem félünk a nagyobb betűktől.

24. Tudatában vagyunk, a 800px oldalszéleségi standardról 1024-es való átállás nem azt jelenti, hogy ugyanakkora betűkkel, tehát több infomációval kell felöltöztetni az oldalt. A régi 72DPI ma már jóval több (különösen az újabb notebookoknál), kis túlzással tulajdonképpen ugyanazt kellene csinálja az ember, mint 800-ban, csak nagyobb betűkkel és képekkel.

25. Dizájnkérdésekben senkinek nem hiszünk el semmit - mindent megmérünk.

Mindennek megvan az evolúciója. A csillagászatnak, a szociológiának és természetesen az internetnek is. Ám a többi területen valahogy még senkinek nem jutott eszébe pl. a Hubble-űrteleszkóp telepítése után Csillagászat 3.0-ról beszélni, ahogy a Heyde refraktor sem jelentett 2.0-t. A diffúz élekkel definiált varázsszavak már egyszer vezettek egy dotkomkresshez. Fejlődjünk, kérem, szép lassan, apró lépcsőkben, stabilan, folyamatosan - eredményekkel.

Az online világ hajlamos a fogalmakat felfújni, szép nagy szavakkal légvárakat építeni, a Moore-törvény sikerén felbuzdulva a web evolúcióját 10 éves verzióléptetési időszakokra bontani – és ezzel még talán a dotkomkressek időpontját is kortárs Nostradamusként megjelölni.

Ami technológiai újdonság a mai webben 1999-hez képest, az nem az RSS, AJAX, RDF és ATOM, mert az mind-mind XML. Elég régóta van. Talán nem tévedek nagyot, hogyha a sávszélt, a CSS-t (ill. brozer-standardok fejlődése) és a Flash-t jelölöm meg, mint új és megfelelő penetrációt elért ’technológiákat’. A CSS megjelenése (talán a 4.0-s brózerektől?) igen, mutathat valamiféle szemantikusság fele (automatizmusok által egyszerűbben értelmezhető oldalak), a flash igazából pedig a YouTube-ban érte el karrierje csúcsát, mint videolejátszó.

Ami új, az az otthoni hozzáféréssel rendelkezők száma, na, az igen. A számok növekedésével a mérések pontossága és egyértelműsége megnőtt. Folyamatos, részletes teljesítménymérés (vö.: Google Analytics: Goals) nélkül ma már önmagát komolyan vevő weboldal nem működik. Ennek látszatja is van: növekszik a jobban használható, jól strukturált oldalak száma.

Érdekesek mindazonáltal akadémiai jellegű webfuturológiai elemzések, ám valószínű: úgy nem lesz, ahogy várjuk – ami lesz, azt most még nem várjuk.

Voltak itt olyanok, hogy na: 1987-ben mondta egy SZÜV-ös vezető, hogy váltsak C64-ről PC-re, mert az a jövő. Ugyan már, a demó a király, a Wizard of Wor, meg a Pit Stop 2. 1989-ben egy szintén SZÜV-ös fejlesztőmérnök azt tanácsolja, hogy a hálózatprogramozásra kell rágyúrni, abban van a jövő. Hát, essz’ülye. 1994-ben lekompilálja az ember az első grafikus webbrowserét, megnézi az egyetlen nagynehezen - 2 nap alatt, IRC-n - megismert webhelyet: a nasa.gov-ot. Hát, ez a web vagy mi, ez mekkora egy hitvány dolog, semmi se lesz belőle, fúj.

Élő ember nem számolt a Google megjelenésével 1998-ban, ahogy a Wikipedia sem régóta várt hézagpótló mű. Csak lettek. Megcsinálták. Mint a Hubble-t a Heyde-refraktoros távcső után. Csak ők nem léptettek verziót a csillagászaton - annál azért komolyabban vették magukat.

Az ún. szemantikus web létrehozásának lehetősége tulajdonképpen már megvalósult. XML-ben ide-oda lehet mindent küldözgetni-parzoltatni. Sávszél van. Médiatechnológia (audio-video) van. De nem használják tömegek, mert az alap-eloszlási törvényükből következően a long tail vége baromi heterogén, annyira, hogy kezelhetetlen. A tömeget pedig ez adja, nem a ’jól kezelhető’ eleje-teteje. (juteszembe, a linearitásokban való gondolkodás hátrányairól is ínom kellene - majd)

A lényeg tehát: éppen a legnagyobb információtömegek nem ’szemantizálhatók’.

A szavak szépségét persze minden határon túl ki lehet élvezni, de a lufifújós dotkomkresst át-meg-túlélők tudják; nem olyan jó az, amikor a bullshit visszanyal.

via Webisztán.

Úgyse hinné el nekem senki, hogy mi okozta a 3 munkanapnyi (majd’ egy teljes heti) kimaradásomat az online világból, úgyhogy nagyon nem is próbálom magyarázni.

Múlt hét keddjén öten jöttünk össze a Bem-rakparti belga sörözőben, hogy a keresőmarketing és/vagy keresőoptimalizálás hazai állását, helyzetét megvitassuk, arról elbeszélgessünk.

Izgalmas volt, jó volt. A leszűrhető lényeg közel egy hét távlatából az alábbi:
 

• A Hoegaarden jó
• Az Önszabályozó Reklámtestület mintájára egyfajta Önszabályozó SEM/SEO-szervezet létrehozása nem halott ötlet (Novák Péter/Kirowski operativizálja) 
• Komolyabb SEO-konferencia tartása-szervezése kívánatos (a tárgyalások aktuális állása szerint egy Balaton-parti sokcsillagos wellness-hotelben, legalább 2 nap, a meghívottaknak – kb. 40-50 fő – ingyenes szállással és ellátással)
  

Szántó Gábort kérem szépen, hogy a beszkennelt számlát linkelje be, hogy Fazakas ’Arcanian’ Lacin behajthassuk egyik ígértét (első kör sör), ha már a jelenlétével sajnos nem tudott hozzájárulni a happeninghez.

Január 23-án, kedden (holnap), 19:00-kor, a Belgien Brasserie Henri nevezetű sörözőben a Bem rakparton megtartjuk tehát – jobb elnevezés híján – a SEM/SEO nyílt napot (estét). Asztal(oka)t foglaltam. A hely éjfélig tart nyitva, talán csak ez az, ami egyfajta objektív időbeli határt szabhat a dolgunknak.

Térkép: Belgien Brasserie Henri

A mostanában felpezsdült (1, 2) SEO-knak és érdeklődőknek megfelelni kívánva egyfajta sörözéssel egybekötött összeröffenést ajánlott Arcanian Laci, melyet én speciel nagy örömmel fogadok. Illetve fogadtam, azaz fogadtam volna, hiszen a találkozót megpendítő blog lassan 3 napja nem frissül e témában, legalábbis az új kommenteket nem jeleníti meg.

„Nincs azzal semmi baj, ha a lehető legszélesebb közönség előtt is megvitatjuk ezeket a dolgokat, az átláthatóság használ nekünk.  […]
Január 23. este nekem teljesen jó. Ajánlanám a I. ker, Fő utcai két belga söröző közül valamelyiket (pater marcus és brasserie henri). Remek a sörválaszték és van Hoegarden.”

Saját szerény felületemet is felhasználnám tehát erre a célra, különösen annak fényében, hogy magánlevelekben kapok kérdéseket ezzel kapcsolatban: Laci által ajánlott január 23-a eddig többeknek megfelelő.

Az alapötlet sörözés lévén tehát egy jó belga sörözőt ajánlok:

.../belgien_brasserie_henri-belga_sorozo-etterem/I201924/
.../pater_marcus_belga_apatsagi_sorozo-etterem/I306837/

illetve, azaz: http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/budapest_i_kerulet

A jelentkezéseket továbbra is nagy tisztelettel várjuk ide, avagy Lacihoz.

Nosza.