Már többen is beharangozták az első igazi hazai webes alapművet, amelyet a hazai internetipar Gerényi Gábor nevű intézménye Internetes tartalomszolgáltatás címmel írt meg és adott ki. E könyv 9. fejezetét teszi ki a keresőoptimalizálás (88-97. old.), melynek szöveghű közlésére kaptam engedélyt a szerzőtől.

Fel-fel bukkanó téma a Magyar Keresőgép; egyetlen dolgot tennék hozzá. Azt a véleményt, hogy egy keresőgép ufótechnológia, melynek fejlesztéséhez nem lehet az utcáról csapatot toborozni.

Olyan adatmennyiséggel kell dolgozni, amekkorát a legtöbben még leírva sem láttak. Ebből következően olyan komoly erőforrásoptimalizálásra van szükség, hogy az egyik legfontosabb dolog a megfelelően gépközeli nyelv(ek) ismerete és gyakorlata lesz.

Egyes core alkalmazások a rendszeren belül olyan (kódszintű) optimalizáltságot követelnek meg, amelyek csak kevés helyen ismeretesek nemcsak a hazai, hanem általánosan a fejlesztői kultúrában. Szinte külön oprendszert (célrendszert: fájlrendszert, lemezkezelést és memóriakezelést, hálózatkezelést) kell hozzá írni.

Ez külön emberanyagot igényel; 100 fejlesztőből jó ha 1 csinált már ilyet, ráadásul nem egyet. Mert az igazi művészet és hatékonyság itt van. Az ekkora gépigényű projekteknél nem mindegy, hogy 300 millió Ft alá a vas, vagy 50.

Sokan sokfélét írnak a SEO-ról idehaza. Ám kevesen vannak, akik valódi, nagyságrendi tapasztalatok alapján írnak; a leüllepedett lényegről és nem a friss uszadékfáról. Jó pár site-tal a hátuk mögött, nem az egyszeri orosztanár módjára, aki egy leckével jár a diákjai előtt.

A többség saját sikertelenségéből kiindulva szerencsejátéknak/pókernek láttatja a kereőoptimalizálást, ami annak tudatában nem meglepő, hogy tapasztalat híján lépéseiket nem tudják egy szálra felfűzni, véletlenszerűen bolyonganak ide-oda. Hitetlenkedve fogadják, hogy a SEO tervezhető-becsülhető.

A másik népszerű civil nézet szerint minden SEO-szakember a Google szemetelője és piócája is egyben – egy személyben ők tehetők felelőssé minden rosszért, ami a találati listákon előfordulhat.

Tény, hogy véleményük néha mindennapi tapasztalatokból (illetve a velünk élő SEO-spamból) is táplálkozik, ám szögezzünk két dolgot:

1. ahol összeírható nagyságrendű a kulcsszavak száma, ott PPC-re van szükség, illetve
2. ahol nincs saját, hozzáadott érték, ott komoly SEO-nak nincs létjogosultsága.

A SEO-spam kényszerűen ott keletkezik, ahol valamelyik fenti két ökölszabályt nem tartják be. Irtása közös ügyünk, mondhatnám: Cosa Nostra.

A SEO-gaz elleni leghatékonyabb gyomirtószernek a nyilvánosság tűnik. Ha egy SEO-szakembernek nincs annyi nyilvános referenciája, mint amennyi véleménye, akkor esélyes, hogy azért nem vállalja azokat nyíltan, mert szakmai hátterének, eszközeinek minősítését akarja ezáltal megúszni. Értsd: jóesélyes SEO-gangxta. Másik lehetséges eset, hogy hivatkozásaik mindenféle titoktartásokra csupán pályakezdő mivoltukat hivatottak elfedni – ez más kérdés. Fontos lenne tehát látni, hogy mely ’kollégák’ állnak azon találalatok mögött, melyek spamnak ítélendők.

A SEO-spam feletti ítélethozatal azonban nehéz bíráskodás; nincs egyértelmű mérce, minden query más és más – márpedig ez a feladat csak konkrét queryk konkrét listáinak konkrét elemzésével lehetséges.

13 éves korában az ember a velencei vitorlástáborban még simán belecsavarja az augusztusi szárazgazt WC-papírba - így próbálja ki, mi is az a dohányzás. A Hoyo de Monterey azonban egy egészen más valami. Abból van összerakva, amiből kell – úgy, ahogy kell. Nem az eres darálékot csomagolja szép nagy levelekbe, és nem a kiváló dohányt hitvány cigarettapapírba.

Mindkét előbbi szélsőségnek akadnak itthon képviselői. Az első esetben értékes, saját tartalom híján a Google-t akarják keményvonalas SEO-val megfejni, a másodikban egyébként kiváló tartalmakat bőven javíthatóan adnak elő.

Alapvetően komoly keresőoptimalizálásnak csak az utóbbi esetben van létjogosultsága. Olyan helyeken, ahol a keresőoptimalizálandó alapanyag meglehetősen nagy és értékes. Pár dolgot azonban jó tudni az ilyen projektekről:

A Google Analyticsben új button jelent meg:

 

Minden számsormániás és trendanalista legszebb álma. A megadott időintervallumot vetíti le animált buborékgrafikonok formájában.

Egy állóképes példát másolok ide, szokás szerint iranymagyarorszag.hu-st. A grafikonon az október 17-i nap forgalmi forrásai látszanak. A buborékok magassága és mérete az adott forrásból jövő látogatók számával, színe a kikattintási-, víszintes pozíciója pedig a térképlátogatási hajlandósággal arányos.

 

Én megértőbb vagyok a látszólagos SEO-szürrealizmussal kapcsolatban. A legvadabb, és legszokatlanabb, legmerészebb megoldások hordozzák a legnagyobb új tapasztalati információcsomagot - és a legnagyobb lehetséges nyereséget.

A Blogter egy gyorsan mozgó tartalomszolgáltató, ahol fix pontokat, erős cölöpöket-pilléreket kell találni, azok alapozási-elkészítési idejét nem alábecsülni (lásd: a kvázimocsárra épült Kőröshegyi völgyhíd). Erre a blogműfajban a címlapon túl a címkék és a profiloldalak a legalkalmasabbak, így a rájuk történő gyúrás nem halott ötlet, sőt. Ha viszont ez a cél, akkor kivitelezésben maradtak még bőven hibák.

Hogy a nófóllózás hoz-e eredmény, gyorsan meglátjuk: ha jövőre is ott lesznek a kódban, akkor bejött – bár ha ebben a formában maradnak, akkor talán már a Mikulással sem fognak találkozni.

Bár keveset mondanak a szlájdok önmagukban, a lényeg az előadásban lett volna - ám C.S. Bernays művésznő Google-t idéző festményeit nem lehet eleget reklámozni.

  

Alapvetően nem kortárs művészetben utazom, amikor az alábbi grafikont beillesztem ide.

Az elképzelt vegytiszta helyzet a következő: X vállalkozás döntésre kényszerül t=0 időpillanatban, hogy SEO-ra vagy PPC-re alapozza-e a látogatottságát. Havi büdzséje erre célra 300.000Ft.

A grafikon különböző megtérülés-karakterisztikákat ábrázol, azonos (hasonló) költési bázison: havi 300.000Ft SEO-ra, illetve PPC-re. Attól hasonló és nem azonos, hogy a SEO-költséget az inflációval növeltem, a PPC-vásárlás hatékonyságát nem konstansnak, hanem javuló tendenciájúnak feltételeztem (évente +10%-kal több látogató jön ua. büdzséből).

X tengelyen az együttműködés kezdetétől eltelt hónapok, Y tengelyen az addig elköltött pénz és az addig megszerzett látogatók hányadosa áll (tehát nem az aktuális havi balansz, hanem t=0-tól az addig összesen SEO-ra vagy PPC-re elköltött pénz és megszerzett látogató).

Egyes piros és fekete vonalak metszéspontja jelöli azt az időpillanatot, amikor PPC-re vagy SEO-ra költött pénz ua. ROI-t adja. Ettől a ponttól jobbra, azaz a metszésponttól távolabbra, hosszabb távra tervezve a keresőoptimalizálás (SEO) a jobban megtérülő.

A fő kérdést azonban mindenki csak saját magának tudja megválaszolni: melyik piros és melyik fekete vonal az enyém?

Az eltérő karakterisztikák mögött az eltérő CPC-k, és a SEO által szállított eltérő nagyságrendű forgalmak állnak. Jó döntést tehát csak ezek ismeretében (jó becslésében), az adott konkrét grafikonokat felrajzolva lehet hozni.

A iranymagyarorszag.hu belföldi utazási oldal üzemeltetőjeként minden negyedévben átfogó statisztikát készítünk a hazai utazási szokásokról, azok változásairól, illetve igyekszünk felmérni új trendjeit.

Adatainkat néhol torzíthatják keresőoptimlizáltsági és tartalmi tényezők, ám mint az egyik látogatottabb hazai utazási oldal, mintavételezésünk megfelelő nagyságú (nyáron munkanapi kb. 40.000 látogatás), számaink nagyon közel állhatnak a valós tendenciákhoz.

Mérésünk* abból indul ki, hogy a szálláshelyek iránti érdeklődést (oldalletöltések számát) az adott településen tartott rendezvény időpontjában – illetve ahhoz közel (kb. -10 nap) – vizsgálja. Elfogadjuk jól közelítő axiómaként, hogy a weben mért érdeklődés egyenes arányban áll a valós, realizált foglaltsággal.

Adatainkat a Google Analytics rendszeréből nyertük ki. Méréseink érdekességét az adja, hogy kimutathatóvá vált az egyes rendezvények áttéte a szállásköltések felé – nagyságrendni változásait és tendenciát illetően.

Miskolc, illetve szálláshelyeinek vizsgálatánál egy érdekességre bukkantunk a Miskolci Kocsonya Fesztivál kapcsán. E fesztivál egyike azon kevés rendezvényeknek az országban, melyek szezonon kívül, jól mérhetően, egyértelműen nagy hatással vannak a környék szálláshelyeinek foglaltságára, azaz nem csupán látogatottak, hanem többnapos tartózkodásra, szállodai szobára való költésre is ösztönöznek.

A grafikonon jól kivehető, hogy a február végi, erősen off-season időszakban a miskolci szálláshelyek iránt kiugróan nőtt a kereslet, egyértelműen a fesztiválhoz köthetően. A növekmény a panzióknál jelentkezik jobban, a hotelek áprilisban fogytak jobban. Mi több, nem csupán a miskolci, hanem a miskolctapolcai szálláshelyek is ’jobban fogytak’ ebben az időszakban.

Egy kis merészséggel az is talán megfogalmazható, hogy a februári 'növekményt' legnagyobb részét nem üdülési csekkel fizették a látogatók, míg az április hotelfogyasztást jobban szándékoztak azzal ellentételezni a vendégek.

Ezen ábrákkal elsősorban nem azt kívánjuk bizonyítani, hogy az iranymagyarorszag.hu ’jól konvertál’, hanem azt, hogy a fesztivál ’konvertál’ egyértelműen jól a helyi szálláshely-kihasználtság tekintetében, azaz vendégéjszakát is generál.

 

* Kérünk minden értintett olyan turisztikai szolgáltatót, akinek ezekkel ellentétes tapasztalata van, ossza meg velünk az imo@iranymagyarorszag.hu emaílcímen.

A sorozat előkészületben lévő elemei:

1. Békéscsaba: Borvigadalom vs. Sörfesztivál

2. Mohács: Busójárás

3. Tokaj: Hegyalja Fesztivál vs. Tokaji Borok Fesztiválja

4. Debrecen: Virágkarnevál

5. Fürdővárosok: Hévíz, Zalakaros, Miskolctapolca, Hajdúszoboszló, Gyula

6. Témakörök szezonalitása: szálláshelyek, rendezvények, gyógyfürdők, kastélyszállók

7. Települési szezonalitások: Hollókő, Balatonfüred, Debrecen, Szigliget, Kapolcs, Pécs

Hosszú évek napi 3-4 óra Google Analytics-használata megedzi az ember idegeit. Arra azonban az egyszeri önképző statisztikus idegrendszere sem lehet felkészülve, amit a GA most bugzik.

A helyzet ugyanis az, hogy URL-statisztikánál (Top Content) az időintervallum növelésével ’vesznek el’ adatok, azaz pl. a jún. 15.-22.-i hetet 1 havi nézetben 44-nek mutatja, de közel egy éves nézetben – ugyanazt a múlthetet – csak 14-nek, majd 1 éven túl nullának.

Ebből következően egyes URL-ek hosszútávú korrekt statisztikájának lekérése GA-ban per pillanat nem tűnik teljesen megbízhatónak, úgyhogy tessenek vigyázni. Nem minden URL lekérésénél jelentkezik a probléma; egy gyanús adat egy ellenőrzést megér.

Itt pedig egy illusztráció egy konkrét URL lekérésre (egy hotel az iranymagyarorszag.hu-n), különböző időintervallumokkal, a 2008. jún. 15.-21.-i hetet vizsgálva:

Oliver Wendell Holmes: „The world's great men have not commonly been great scholars, nor its great scholars great men.”, azaz „A világ nagy emberei általában nem voltak nagy tudósok, a nagy tudósok pedig nem voltak nagy emberek.”

Erről az útról leágazva: attól, hogy valaki egy adott témában vagy szakmai részterületen olvasott blogger, még nem lesz jó szakember. Attól, hogy valaki jó szakember, még nem lesz jó tanácsadó. Attól, hogy valaki jó tanácsadó, nem lesz se jó szakember, se jó blogger.

A blogger eredményességének mérőszáma (referenciája) más, mint a szakemberé és a tanácsadóé. Előbbit a célközönségre vetített olvasottságban, utóbbiakat pedig tudásának naprakészségében illetve javaslatainak átviteli képességében kell megmérni.

Szerencsések azok, akikben e háromból képességből-szakmából már kettő összejön, az már nagyon nagy dolog; egy-egy műfajban is nehéz komolyat dobni, nemhogy többen.

„A helyes utat könnyű felismerni: az a nehezebb” – Dr. Justice, Kockás magazin, 198x

Annyi minden került szóba K.-nál a témával kapcsolatban, hogy nehéz megállni, hogy ne tegyem hozzá a magamét, illetve még egy plusz aspektust, amit nem találtam sehol. SEO-témában a Zoom.hu egyelőre még nem értékelhető, ám a drupalos alapok megérnek néhány sort.

Egyre több hazai, vezető szerepre törő online vállalkozás választja a könnyebbik utat: jó-rossz keretrendszereket használ, mint amilyen a Drupal is. Ez körülbelül azzal egyenértékű, mintha Ron Dennis a Barátság MGTSZ benzinkútjából tankolná a nyári virsligumis McLareneket. A rajtkockába be lehet állni vele, még az első kanyarig is elmegy, de az első komoly gázfröccsnél vagy a motor sül be, vagy a gumi porlik szét.

Jó példa erre egyik volt utazási piacvezető oldalunk, aki a tavaly áprilisban célszoftverről átállt hasonló keretrendszerre, és 6(!) nap alatt bukta el látogatottságának 70%-át és ezzel együtt piacvezető pozícióját is. Azóta nem bírja visszaszerezni; a fejlesztésen nyert 4 milliót, cégértéken legalsóbb hangon is bukott 40-et.

Amúgy a Zoom megjelenéséből a layout kb. rendben van, egy hét css-játékkal teljesen rendbe lehet hozni. Jövőbeni fejlődésének-fejlesztésének gátját a technológiai alapja jelenti; úgy tűnik futóhomokra épül.

Árukereső, Goldengate, Irány Magyarország! Közös mindhármukban, hogy a Google felől érkező látogatók nagyságrendje akkora, hogy a működtetés kapcsán nem hagyható figyelmen kívül. Egy közemúltbéli, hétvégi nap számait vizsgáltam.

A lenti ábrán az látható, hogy összesen mennyi látogatást realizál egy-egy website adott szaporaságú keyphrase-ekből egy nap, azaz hány látogatót hoznak az erős, népszerű kulcskifejezések és hányat az egyedi szaporák összesen. A számok nem tartalmazzák a brand-, illetve domain-jellegű kereséseket, csak az organikus kifejezéseket.

Fel-felvetődik mostanában, hogy mi is lehet az „egészséges arány” egy-egy website forgalmának forrásai (traffic sources) között, különös tekintettel a Google arányára. Ki kell ábrándítsam az úri közönséget: nincsen univerzális egészséges arány; nagyon is egészésges szélsőségek nagyon is gyakran elképzelhetők ugyanis. Ne essünk a „nem létező átlag” csapdájába.

Nincsen úgy általában. Az „általában”-tanácsok 99%-a használhatatlan egy-egy konkrét helyzetben. A szakember léte abban áll, hogy nagyon jó eséllyel ráhibázik a maradék egyetlen százalékra, azaz tudja milyen konkrét helyzetre mi a konkrét orvosság.

Nem az általános tanácsokat harsogja tehát, hanem azt az egyet, amire éppen az adott helyzetben szükség van. Mint a régi vicc a betegeskedő, majd kimúló tehénről és a rabbiról: „Pedig mennyi jó ötletem lett volna még”.

Miért is fontos, hogy eltaláljuk azt az 1%-ot? Leginkább azért, mert általában a fejlesztési kapacitások szűkösek, nincs idő (forrás) mindig mindent nagykönyvszerűen megcsinálni. Ehhez nagyon fontos a pontos helyzetfelmérés, hiszen a véleménykülönbségek nem elsősorban a megoldásokban, hanem a helyzet értékelésében térnek el először és alapvetően.

A helyzet minél pontosabb értékeléséhez egy dolog kell: minél több tudás, illetve tapasztalat. Tapasztalat nélkül az első köhintésre is antibiotikumot írunk fel, ellenben megfelelő tapasztalattal pedig „csak akkor vágunk, ha kell” (combnyak-specialista traumatológus nagybácsi örökbecsűje).

Más egy startup és más egy redizájn. Más a helyzet egy széles tartalmi spektrumot átfogó webáruházzal, más egy induló tartalomszolgáltatással. Más egy blogszolgáltató és egy videómegosztó helyzete. Más megoldást igényelnek az indexeltségi-jellegű problémák, mást a G-Freshbot kezelése. Más a kispálya, más a középpálya és más a nehézsúly. Más Magyarország, más Románia. Más egy állóanyagos és más egy nagyon pörgős tartalomszolgáltatás.

Ezért is nehéz SEO-ról általánosságban beszélni-írni-blogolni, hiszen szinte minden állítás mögé oda kellene írni, hogy mik lehetnek az ellenjavallatok, azaz milyen helyzetben éppen nem hasznos az adott dolog.